Az ePub egy ingyenes, nyílt forráskódú elektronikus könyv szabvány, ami a tartalmak optimális megjelenítését teszi lehetővé a legkülönfélébb olvasó eszközökön.
Az ePub szabvány az elterjedt webes technológiákra épül, az ezzel a szabvánnyal készült könyvek adatait XML dokumentumokban, a tartalmakat HTML-ben tárolja, a szöveg formázását padig CSS állományok biztosítják.
ePub dokumentum felépítése
Az ePub állomány egy tömörített dokumentum, ami zip tömörítést használ, bár a kiterjesztése .epub, ezeket az állományokat kitömöríthetjük, ha átnevezzük .zip kiterjesztésűre. Kitömörítve egy könyvtárstruktúrát láthatunk, ami további alkönyvtárakból és állományokból áll.
mimetype állomány
Ez az állomány segít felismerni az ePub dokumentumot, az operációs rendszerek, és az olvasó programok ennek az állománynak a tartalma alapján azonosítják be az eKönyvet. Tartalma ennek megfelelően:
application/epub+zip
Csak ezt az egy sort tartalmazhatja, szóköz és enter nélkül.
mimetype kötelezően a neve ennek az állománynak, és nincs kiterjesztése.
Minden más állományt és dokumentumot könyvtárakban helyezünk el, vagyis az ePub dokumentumunk gyökérkönyvtárában csak ez az egy állomány lehet, így szavatoljuk, hogy a különböző programok először ezt az állományt találják meg.
container.xml állomány
Az ePub kompatibilis olvasók először ezt az állományt keresik, ebben kell feltüntetni a dokumentum meta adatait tartalmazó állomány pontos helyét (rootfile).
Ez az állomány tartalmazza az ePub dokumentum meta adatait. Formátuma igen kötött (XML), és a tartalma jellemzően kötelezően meghatározott elemekből áll.
Metadata szekcióban találhatóak a könyv adatai, például a könyv címe, szerzője, megjelenési dátuma, egyedi azonosítója, és a könyv nyelvének azonosítója.
Példa képpen a könyv címe így néz ki:
<title>
Első ePub könyvem
</title>
manifest szekció
A manifest szekciónak tartalmaznia kell egy hivatkozást a könyv minden állományára (a mimetype, a container és az OPF kivételével). Ez a lista segít azonosítani és lokalizálni minden egyes szükséges állományt.
Az alábbi kódrészlet a jellemző állománytipusokhoz tartalmaz egy-egy példát:
Minden manifest hivatkozásnak tartalmaznia kell egy egyedi azonosítót (id), egy állomány elérési útvonalat (href) és egy típus tulajdonságot (media-tipe). Két elem nem létezhet ugyanazzal az egyedi azonosítóval.
spine szekció
A spine egy lista, ami a tartalmi állományok, vagyis a könyv részeinek sorrendjét határozza meg, fel kell benne sorolnunk minden a könyv részeit tartalmazó HTML állományt. Az eKönyv olvasó programok e lista alapján mennek végig a fejezeteken.
Minden HTML dokumentum kap egy idref bejegyzést, ami a korábbi a manifest szekcióban meghatározott egyedi azonosítóra (id) hicatkozik:
Ez a rész opcionális, el is lehet hagyni, a segítségével az eKönyv olvasó program saját menüjében tudunk ugrópontokat létrehozni.
Az alábbi példában a borítóhoz biztosítunk egy ugrópontot a felhasználó számára:
<guide>
<reference href="coverpage.html" type="cover" title="Ugrás a borítóhoz"/>
</guide>
Tartalomjegyzék (toc.ncx)
Kiterjesztése (.ncx) ellenére ez is egy XML dokumentum. Az eKönyv olvasó programok ennek az állománynak a tartalma alapján építik fel a könyv tartalomjegyzékét.
Minden bekezdésnek, vagy hivatkozott szövegrészletnek létre lehet hozni egy navigációs pontot (navPoint). Minden egyes navigációs pont tartalmaz egy egyedi azonosítót (nem lehet két pontnak ugyanaz az azonosítója), egy sorrend számozást (playOrder), ez alapján megy végig az eKönyvolvasó a navigációs pontokon. Tartalmaz egy felirator (navLabel), ez lesz a tartalomjegyzékben a navigációs pont címkéje, vagy felirata, végül egy hivatkozást, ami lehetegy HTML állomány, vagy egy elem is a HTML állományon belül (id azonosító alapján) erre hivatkozik az adott navigációs pont.
Tartalmi állományok (HTML)
Az ePub könyvekben a tartalom HTML dokumentumokban található, ezk a mostanság megszokott HTML 5-ös verziótól némileg eltérő, annál szigorúbb XHTML 1.1 szabvány szerint készülnek.
<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.1//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml11/DTD/xhtml11.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="application/xhtml+xml; charset=utf-8"/>
<link rel="stylesheet" type="text/css" href="style.css"/>
<title>Első fejezet</title>
</head>
<body>
<h1>Első eKönyvem első fejezete</h1>
<p>Lorem ipsum dolor sit amet consectetur, adipisicing elit. Hic fugit sint et tempora accusantium odit vel eius itaque, quasi maxime, laborum repellat natus laboriosam omnis sit eligendi unde blanditiis libero!</p>
</body>
</html>
Az XHTML szigorúbb, minden elemnek kötelező a záró elemét kitenni, illetve azok az elemek, amiknek nincs záró eleme (hr, br, img, ...) kötelezően egy / jellel kell végződjenek:
<hr /> <br /> <img src="..." alt="..." />
A HTML-től eltérően kell egy XML deklaráció az első sorba, illetve az utána következő doctype is eltér a HTML 5 -ben megszokottól:
<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.1//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml11/DTD/xhtml11.dtd">
A tratalmi rész, vagyis a HTML dokumentum törzse viszont a megszokott módon épül fel, elhelyezhetünk benne szöveges vagy képi elemeket.
Stílus állományok (CSS)
A szövegeink, a médiatartalmak, és a könyvborító megjelenését CSS segítségével tudjuk meghatározni.
Az elemek és a szövegek méretezésére tipográfiai mértékegységet érdemes használni (em), a méreteket nem adhatjuk me pixelben. Ha tipográfiai mértékegységet használunk az olvasó képes lesz szabályozni a szövegek méretét. Erre bővebben a CSS mértékegységek fejezet tér ki:
A szöveges tartalom formázásáról bővebben a CSS fejezet szöveg tulajdonságokkal kapcsolatos fejezete tér ki:
