Mi szükséges egy weboldal elindításához?

Domain név

A domain név egy könnyen megjegyezhető szöveges cím, amin a webes szolgáltatásokat és a honlapokat elérhetjük.
A domain nevek formátumát a DNS (Domain Name System) szabvány szabályozza, tartományokra, és altartományokra osztva a hálózatokon, például az interneten elérhető számítógépeket.
A domain név több egységből épül fel (ezek között a szeparátor szerepét egy pont . tölti be).
Az első egység a tartomány (Top Level Domain - TLD), ami lehet top domain (például .org, .gov, .com, .net), vagy nemzeti tartomány (például .eu, .hu, .de, .at). Például a Wikipedia domain nevében a tartomány az org: wikipedia.org.
A második egység (jobbról balra) az altartomány (Second Level Domain - SLD). A gyakorlatban ez azonosít egy tartomány alá besorolt számítógépet. Például a Wikipedia domain nevében ez a wikipedia: wikipedia.org
A harmadik opcionális egység az altartomány alá további címek besorolását teszi lehetővé, ez az aldomain (subdomain vagy Third Level Domain). Például a Wikipédián a különböző nyelvű Wikipédia alegységeket így azonosítják, a magyar wikipédia címe hu.wikipedia.org, a német nyelvű wikipedia címe de.wikipedia.org.
Domaint az úgynevezett domain regisztrátor cégeknél lehet igényelni, regisztrációs díj ellenében.
Hogyan találja meg a beírt webcímhez tartozó szervert a böngészőnk? A webszerverek nem rendelkeznek nevesített címmel, amin elérhetjük őket az az IP címük (Internet Protokoll cím), ezt használják a számítógépek egymás azonosítására. Az IP címek hasonlítanak a telefonszámokra, a felhasználók számára nehezen olvasható, és megjegyezhető számsorozatokból állnak, példaként egy népszerű magyar internetes oldal IP címe: 79.172.213.245. De hogy lesz ebből .hu végződésű domain név? A böngészők lekérik az adott webcímhez, vagy domain-hez tartozó IP címet a DNS (Domain Name System) kiszolgálóktól. A DNS kiszolgálók vagy szerverek hálózata egyfajta internetes telefonkönyvként működik. A böngésző először lekéri a webcímhez tartozó IP címet (feloldja) a DNS hálózat szervereitől, ezután küldi el a kérést az IP címen található webszervernek (request). Természetesen a mi számítógépünk is rendelkezik az interneten IP címmel, erre küldi el a választ (response) a webszerver.

Tárhely

Hagyományos tárhelyek

Általában egy szerverparkban elhelyezett számítógép, amin több felhasználói fiók (tárhely) található. A tárhelyekhez rendszerint tartozik egy adminisztrációs felület, mint például a Webmin, amin keresztül a rendszer beállításait a tárhely bérlője is el tudja látni (például mentés/helyreállítás). A tárhelyhez FTP képes fájlkezelővel lehet csatlakozni, és ennek segítségével lehet a weboldalak állományait le, és feltölteni.

Felhő alapú tárhelyek

Felhő alapú tárhelyen az igényeinknek megfelelő virtuális szerverek létrehozására van lehetőség, ez a költségek hatékony minimalizálhatóságát is lehetővé teszi, de szükséges hozzá némi szaktudás, cserébe jóval nagyobb szabadságot kapunk (akár bármikor ki is törölhetjük egy óvatlan mozdulattal a gépet). Számos cég kínál felhő alapú tárhelyet, például: Amazon Web Services (AWS), Microsoft Azure, Google Cloud...

Szerver oldali technológiák

A PHP egy szerver oldali programozási nyelv, úgynevezett scriptnyelv. A webszerverek a PHP kódból készítik el a weboldal HTML állományait, és ezt kapja meg a kliens.
A MySQL egy nyílt forráskódú adatbázis szerver, segítségével adatokat, például egy weboldal adatait tárolhatjuk egy webszerveren.
A LAMP egy szoftver csomag, tartalmaz minden alapvető komponenst, amiből egy webes kiszolgáló felépül:
  • Linux (operációs rendszer)
  • Apache (HTTP szerver)
  • MySQL (adatbázis kezelő)
  • PHP (script futtató környezet)
A fenti technológiai lista (stack) csak egy a lehetséges kombinációk közül, webmotortól függően, ettől teljesen eltérő infrastruktúrák is előfordulhatnak. Példák szerver oldali script nyelvekre: Perl, Python, Ruby on Rails, Node.js. Példák adatbázis kiszolgálókra: MariaDB, MongoDB.