Világhálóról dióhéjban

A Világháló az Interneten működő egymással hiperhivatkozásokkal kapcsolódó weboldalak összessége. A felhasználók, akik igénybe akarnak venni egy szolgáltatást a Világhálón, internetképes eszközeikkel tehetik meg ezt (ez lehet hagyományos számítógép, okostelefon, konzol, még akár egy hűtőszekrény is). Az eszközön lévő böngésző vagy egyéb alkalmazás (kliens) egy kérést küld az interneten keresztül a kiszolgálónak (szerver). A kiszolgáló a kérésnek (request) megfelelően összeállítja a választ (response) csomagok formájában, és visszaküldi a kliensnek. A válaszként kapott csomagok alapján jeleníti meg a felhasználó gépén a kliens például a lekért weboldalt.

A köznyelv az Internet és a Világháló fogalmát rendszerint szinonímaként kezeli, de érdemes elválasztani a kettőt egymástól. Az Internet olyan globális hálózat, amiben a hozzá csatlakozó számítógépek az Internet Protokoll (IP) segítségével kommunikálnak egymással. Ez a hálózat több mint 5 évtizedes múltra tekint vissza, míg a világháló csupán a 90-es évek óta képezi a részét. Az Internetnek a Világhálón kívül még számos szolgáltatása érhető el, többek között az elektronikus levelezés, FTP szerverek, pontos idő szerverek (NTP), illetve a Világhálóhoz hasonló zárt hálózatok (Onion, Darkweb).

A kiszolgáló területét nevezzük backend-nek, vagy szerver oldalnak, a felhasználó gépét érintő területet frontend-nek, vagy kliens oldalnak.

Kliens oldalon alkotóelemeire bontva egy weboldalt, három fő elkülöníthető technológiát tudunk azonosítani:

Az első a HTML, vagy hipertext jelölőnyelv, ez a szabvány a weboldalak strukturális felépítését (tartalmi szerkezetét) biztosítja. A második a CSS, vagy egymásba ágyazható stíluslapok, ami a weboldalak megjelenéséért felel. A harmadik a JavaScript, ami a web programozási nyelve, és a weboldalak viselkedését vezérli.

A kiszolgáló oldalán némileg összetettebb a helyzet, számtalan megoldással találkozhatunk. Napjainkban a hagyományos weboldalak között igen elterjedt, de közel sem az egyetlen megoldás, hogy a kiszolgálón egy PHP szerver oldali scriptnyelv futtatására alkalmas Unix környezet fut (LAMP - Linux Apache MySql PHP), maga a weboldal "programja" egy tartalomkezelő rendszer, ilyen például a Wordpress, vagy a Drupal.