Szövegek, szövegközi elemek
Last updated
Last updated
A szövegközi elemek nem törik meg a szöveget sortöréssel, egyszerűen úgy viselkednek, mint egy szó, vagy mondat.
A szövegközi megjelenítésű elemekre nem érvényesülnek a doboz modell tulajdonságok. Nem határozhatjuk meg a szélességüket, és a magasságukat, illetve nem működik a margó.
A padding
(belső margó), és a border
(keret) használható, a blokkos elemektől némileg eltérő módon.
CSS-el megváltoztathatjuk az elemek megjelenítési módját szövegközire:
Betűcsaláddal határozhatjuk meg az elemeink szövegének a betűtípusát. Vesszővel elválasztva több betűtípust is megadhatunk, ezeket sorrendben megpróbálja betölteni a böngésző, ha az elsőt nem találja, megkísérli a következőt.
A fenti példában az első az Arial betűtípus, ami "minden" Windows-os gépen megtalálható, a második a Helvetica, ami nagyon hasonlít az Arial betűtípusra, de OSX operációs rendszeren elterjedt. A sans-serif általános betűcsalád (generic-family), a böngésző az ebbe a kategóriába eső elérhető fontok közül próbál egyet betölteni.
Több font felsorolásával, és általános betűcsalád megadásával biztosíthatjuk, hogy a böngésző kezelni tudja a szöveg betűtípusát, hiányzó fontok esetén is.
Általános betűcsaládok:
serif
sans-serif
cursive
monospace
fantasy
Web biztos fontok azok a betűkészletek, amik széles körben elérhetőek a különböző operációs rendszereken. Az első nagyobb csomagot a Microsoft adta ki 1996-ban Core fonts for the Web néven.
Az alábbi fontokat tartalmazza: Andalé Mono, Arial, Arial Black, Comic Sans MS, Courier New, Georgia, Impact, Times New Roman, Trebuchet MS, Verdana, Webdings
A @font-face
segítségével mi is létrehozhatunk betűcsaládokat, és betölthetünk betűkészleteket a HTML állományainkba. Ehhez szükséges a böngészők számára is emészthető fontok (webfontok) használata.
Az interneten elérhetőek @font-face
generátorok, ezekkel egy adott fontból elkészíthetjük a böngészőkkel kompatibilis font állományokat, a webfontokat, és a szükséges CSS-t is. A legismertebb szolgáltatás a Font Squirrel (https://www.fontsquirrel.com/tools/webfont-generator). Egy jó alternatíva a Transfonter (https://transfonter.org/). Mindkét szolgáltató a letölthető állományok között ad egy HTLM állományt töltelékszöveggel, amiben megnézhetjük a generált fontokat.
Ha nem akarjuk mi kiszolgálni a font állományokat egy jó ingyenes alternatíva a Google font szolgáltatása (https://fonts.google.com/), ahol 500 fölötti fontot érünk el magyar ékezettel.
Font formátumokról:
EOT (Embedded Open Type) - Az első webfont, de a böngészők közül csak a Microsoft Explorer/Edge böngészők támogatják. Már csak akkor használjuk, ha a webalkalmazásokat régi, elavult Microsoft böngészőkre is optimalizálni kell.
TTF (True Type Font) - Egy időben ez volt a legszélesebb körben támogatott webfont, bizonyos újabb böngészőkben feltételes a támogatottsága.
WOFF (Web Open Font Format) - Új webfont formátum, ami gyorsabb letöltődés tesz lehetővé, a régi típusokhoz hasonló, de optimalizált, tömörített formátum. A modern böngészők már mind támogatják.
WOFF2 (Web Open Font Format v2) - A WOFF2 még optimálisabb, kisebb, támogatottsága egyenlőre részleges, nem minden modern böngésző képes feldolgozni, így az egyes verzióval együtt érdemes használni.
SVG (Scalable Vector Graphyc Font) - Az SVG szabványon alapul, támogatottsága részleges, a modern böngészők csak egy része képes feldolgozni, ráadásul nem használ tömörítést, így az SVG fontok mérete túl nagy.
A betűmérettel határozhatjuk meg a szöveg méretét. A böngészők a nagy M betű alapján méretezik a betűket (em méret), ezért az elterjedt mértékegységek a em, és a rem, illetve a pixelben megadott méret.
A font-weight
-et (betűvastagságot) megadhatjuk kulcsszóval, vagy számmal (100-as lépésekben). Az hogy az adott érték érvényesül-e a szövegre nagyban függ az adott betűtípustól.
Használható kulcsszavak: normal, bold, bolder, lighter Használható számértékek: 100-900 -ig, ahol a 400 a normal méret, 700 a vastagon szedett (bold).
Az hogy mely betű vastagság értéket lehet használni függ az adott fonttól. A legtöbb webfont, vagy rendszerfont a 400-as (normal), és a 700-as (bold) értékekeket támogatja csak.
A betűstílussal tehetünk dőltté egy szöveget. Alapértéke a normal, a dőlt értékei italic vagy oblique.
Betűvariáns segítségével készíthetünk kiskapitális szöveget. A kiskapitális szövegben a kisbetűk is olyan alakúak, mint a nagybetűk, de magasságuk megegyezik a kisbetűk magasságával (bizonyos betűtípusoknál eltérhet). Alapértéke a normal.
A text-align
segítségével lehet igazítani egy blokkos elemen belül a szöveget vízszintesen.
Lehetséges értékei:
left: balra igazítás
right: jobbra igazítás
center: középre igazítás
justify: sorkizárt
A text-decoration
-al húzhatjuk át, vagy alá a szöveget.
Lehetséges értékei:
none: nincs dekoráció
underline: aláhúzás
overline: föléhúzás
line-trought: áthúzás
A text-indent
a bekezdés első sorában behúzást hoz létre. Negatív értéke is lehet, aminek hatására ki fog lógni az elemből az első sor. Megadhatjuk százalékban is, de inkább jellemző az em, vagy a pixeles értékadás. Alapértéke 0 (nincs behúzás).
A text-transform
-al csupa kis vagy nagybetűssé változtathatunk egy szöveget attól függetlenül, hogy a HTML állományban hogy szerepel.
Értékei:
none: nincs
capitalize: szóeleji nagybetű
uppercase: csupa nagybetű
lowercase: csupa kisbetű
A line-height
határozza meg a szöveg két sora közötti távolságot. Alapértéke normal, megadhatjuk százalékban, vagy hosszmértékben.
A tartalom terület (vörös vonalakkal határolva a fenti képen) a nagy M-betű magasságával egyező magasságú, gyakorlatban ez a font mérete (tipográfiában a verzál magasság, ezen túlnyúlhatnak a betűk fel- és lenyúló szárai). A szövegközi mező magassága a sormagasság (kék vonalakkal határolt terület a fenti képen).
A tartalom terület és a szövegközi mező külömbsége a sortávolság (adott esetben negatív értéket is felvehet) - vonjuk ki a line-height
(sormagasság) értékéből a font-size
(betűméret) értékét, így megkapjuk a két sor pontos távolságát.
A word-spacing
határozza meg a szavak közötti távolságot. Alapértéke a normal, ez nullával egyenlő, a módosított értéke a betűtípus szóköz karakterének szélességét módosítja, akár negatív irányban is, ekkor egymásra csúsznak a szavak.
A letter-spacing
(betűköz) határozza meg a betűk karaktermezői közötti távolságot. Alapértéke a normal, ezt módosíthatjuk hosszmérték megadásával. Értéke lehet negatív, ebben az esetben a betűk közelebb kerülnek egymáshoz.